Goethe és a botanika
A történelem során sok híres és kevésbé híres emberből vált amatőr botanikus. A szakma – nyilván – dilettánsként kezelte, a társadalom pedig furcsa „bogaras” embernek tartotta őket. Száz-kétszáz évvel ezelőtt „praktikus eszközként” tekintettek rájuk. Kérdezgették tőlük, hogy ennek vagy annak a növénynek mi a neve, legyen az konyhakerti vagy dísznövény. Hogy is fogalmazzak? Szórakoztató kisokosként szórhatták tudásukat. Ettől függetlenül sok érdekességet is megfigyeltek.
Nekem is javasolta egyik barátom, hogy tanuljam meg egy-két növény latin nevét, hogy tudjak a szomszédok előtt „villogni”. Mennyivel elegánsabb, ha azt mondom,” -Ez itt nyilvánvalóan Raphanus sativus! ..mintha azt mondanám: - Ez meg retek!
Kevéssé köztudott, hogy Goethe is amatőr botanikus volt. Megalkotott egy „metamorfózis-tant”. Ez alatt azt értette, „hogy a növény, minden sokoldalúsága mellett is nagyon egyszerű szerkezetű, amennyiben a föld színe fölött mindig egy és ugyanazt a szervet, a szártagon ülő levelet fejleszti. A levél a növény lényege.”
A magyarázat tömören a következő. A magból a gyököcske fejlődésével egy időben azonnal levelet, sziklevelet növeszt, majd a hajtásrendszerén egymás után hozza a lombleveleket, melyek később a lombozatot alkotják. Mindig az első ősalak ismétlődik: a levél. A virágok sem mások, mint módosult levelek. A csészelevelek is levelek, de akár a felismerhetetlenségig módosult sziromlevél is az. Lényegükben nem egyebek, mint valóságos lomblevelek.
Ha tovább vizsgáljuk a virágot, a porzó sem más, mint módosult levél.
Raoul Francé – A növények élete, 1942.
...és a termő? Levelekből, termőlevelekből (zárvatermőknél) összenőtt képlet csupán.
Módosult levelek továbbá a tüskék és a tövisek is.
Kissé előre szaladtunk!
Nézzük, mit tudhatunk a levélről!
A levél (folium) a hajtás része, annak különnemű, többnyire lapos, lemezszerű oldalképlete.
Sajátosságai:
- növekedése korlátozott, kifejlődése után, további növekedésre nem képes. (Vannak kivételek, de ez a megállapítás a chilikre igaz.)
- A hajtás tengelyén (a száron) szabályosan helyezkedik el. (lentebb erről bővebben írok)
- További szerveket nem fejleszt magából.
- Nem keletkezhet járulékos módon idősebb testrészeken, a növekedéssel egy időben, a hajtáscsúcson, vagy a tenyészőkúpon alakul ki.
- Szöveteinek fejlődése szorosan összefügg az őt viselő szár szöveteivel és egyes szövetrétegei homológok a szár megfelelő rétegeivel. (Mezőgazdasági növénytan)
Típusai:
Sziklevelek vagy csíralevelek (cotyledon)
Allevelek (kataphyllum)
Lomblevelek (nomophillum, folium)
Fellevelek (hypsphyllum)
Murvalevelek (bractea)
Pelyvalevelek (gluma)
Fészekpikkelyek (squama involucri)
Virágzati buroklevél (spatha) (pl. kukoricacsuhé)
Kupacslevél (cupula)
Ebből a felsorolásból, csupán a sziklevéllel és a lomblevéllel foglalkozom, a többi vagy nincs is jelen a chiliken, vagy ami mégis van, arról talán más írásban foglalkozom.
A sziklevél
A csírázás folyamán először szikleveleit mutatja meg a növény, majd fejlődése során sorra hozza lombleveleit, melynek alakja és színe jellemző a fajra, fajtára.
Az előző írásaimban már taglaltam, hogy a csíranövény első levelei, levélkezdeményei rendszerint már a magban kifejlődnek. Alakjuk paprika esetében nem túl változatos, széleik épek, tagolatlanok. …és föld fölöttiek, mert van föld alatti sziklevél is, de most már tényleg hagyjuk a többi növényt, szorítkozzunk a chilire!
„Ne vedd el a beteg kedvenc rögeszméjét, hátha rosszabbat szerez helyette! Dr. Bubó”
A lomblevél
A paprikának teljes értékű, hiánytalan lomblevelei vannak, melyek három részből állnak: levélalapból, levélnyélből és levéllemezből.
A levél részei
Levélalap
A szár csomóiból (nóduszaiból) hajt ki a levél, hozzá ízesül. Ez a kissé megvastagodott rész a levélalap. Függelékei nincsenek.
Levélalap Bhut Jolokia
Levélnyél
A levélalapot és a levéllemezt köti össze. Ez tartja a leveleket, és próbál olyan pozíciót felvenni, hogy a levéllemezben történő életfontosságú biológiai folyamatokhoz a legmegfelelőbb helyzetben legyen. Ebbéli feladatában képes megnyúlni, görbülni, kitérni vagy akár csavarodni is! Igen, mozog, kis mértékű, lassú, „tudatosnak” tűnő mozgást végez, a környezeti hatások függvényében! Ennél fogva a hossza kis mértékben változhat, de a keresztmetszete jellemző.
Levélnyél a Raja Mirch paprikánál.
Paprikáink levélnyele félhengeres, három hosszanti, kisebb félhengeres bordával a felső, nem hengeres oldalon.
Levélnyél-keresztmetszetek
Milyen csodálatos a természet!
Ha alaposabban megvizsgáljuk a levélnyél szerkezetét, láthatjuk, hogy egy félköríves, a valóságban kissé szálkásabb, keményebb rostokból álló „tartószerkezet” van a szöveten belül. Egy nyitott félcső, egy „C” profil.
A levélnyél metszetén látható „C” profil.
A nyitott szelvények sokkal rugalmasabban tudják felvenni az ébredő erőhatásokat maradó alakváltozás nélkül, esetünkben a szél általi csavarást, hajlítást, mint az azonos tömegű (!), zárt szelvények (pl. kamionok alváza is többek között ezért nyitott szelvény. Aki nem hiszi, nézze meg.). Az alap igénybevételhez is ideális a kialakult statikai modell, hiszen nyugalmi állapotban a levélnyélre a levéllemez lefelé irányba mutató, hajlító igénybevétele az állandó terhelés, melyhez a száraival felfelé állított „C” profil kiválóan megfelel.
Ébredő erők egy végén befogott tartóban. Forrás: tudasbazis.sulinet.hu
Levélnyélben ébredő erők.
A levélalapnál kissé megvastagodott, míg a levéllemez felé eső részén kismértékben elvékonyodó levélnyél kialakulására egy hozzáértő statikus azt mondaná: egyenszilárdságúra tervezte meg az Úr! A leghatékonyabb és leggazdaságosabb kivitelezés. Elnézést a kitérőért, de ha „alkatrészeire” szedjük ezt a növényt (is), láthatjuk, hogy minden eleme tökéletes a funkciójához!
A levéllemez
A levéllemez tagolatlan, a lomblevelekre jellemző lemezszerű, lapos, érintése bőr nemű. Fajtára jellemző zöld árnyalatok figyelhetők meg.
A levéllemez kerülete a levél széle, amit a levél éle szegélyez. Mint láthatjuk, a levél széle ép, nem fogas, fűrészes, csipkés vagy esetleg kanyargós.
A levéllemez válla aszimmetrikus, nyélbe keskenyedő.
A levéllemez csúcsa kihegyezett, hegyes.
A levélfonáki fő ér környezete enyhén szőrözött.
Levélállás
Levélállást tekintve (a száron való elhelyezkedésük szerint) szórt, spirális levélállásúak paprikáink.
Nóduszonként (csomónként) egy levelet hoznak. A levelek első ránézésre random módon helyezkednek el, de valójában egy nagyon érdekes rendszert fedezhetünk fel ebben is! Ha a levelek eredési helyét megszemléljük, és egy vonallal összekötjük, egy spirált kapunk.
Nóduszok helyzete a Bhut Jolokia száron. A kezdő és a végpont között látható a spirális elrendezés.
A kezdőpontot tetszőlegesen kiválaszthatjuk, a végpont a vele egy vonalba kerülő legelső nódusz lesz (bal oldali kép). A kiválasztott két pont között fölfelé haladva, az óramutató járásával azonos irányban, spirálisan helyezkednek el a levelek. Mint látható, ahhoz, hogy az imént vázolt spirálon a kezdőpontból eljussunk a végponthoz, kétszer fordulunk körbe a száron. A fordulás közben öt levéllel találkozunk.
Ez a levélállás szabályos és jellemző! Általában tört alakban jellemzik úgy, hogy a tört számlálója a spirális körbefordulást, nevezője pedig a körbefordulások alatti levelek számát adja meg, míg a kezdő és a végpont egy síkba nem kerül. Esetünkben ez az „arány” 2/5 (két fordulat/öt levél).
A levelek szögtávolsága egymáshoz viszonyítva, hozzávetőleg 144°. Ezt divergencia szögnek nevezik. Ez a törvényszerűség mindegyik capsicum chinense paprikára igaz.
A fotoszintézis
news.ucr.edu
A fotoszintézis leegyszerűsítve az az alapvető növényi életfolyamat, amely során a napfény hatására, vízből, széndioxidból glükózmolekulák (vagy más cukrok) épülnek fel, és melléktermékként oxigén szabadul fel. A levélben található klorofill vegyület a napsugárzás energiáját elnyeli, és közvetíti a sejtben végbemenő szintetikus folyamatoknak.
National Geographic.com
Bár már általános iskola alsó tagozatában tanulják a gyerekek, de valójában egy roppant összetett biokémiai folyamatról beszélünk, melyet egyébként nem lehet túlbecsülni! A fotoszintézisnek köszönhetjük azt a csekélységet, amit oxigénalapú földi életnek hívunk például. Nyilvánvalóan nagyobb megbecsülést és figyelmet érdemelne!
…tehát a fotoszintézis során előállított cukrok létfontosságú erőforrások a növény számára. E folyamat során a megkötött légköri széndioxidból a szén beépül a növényi szervezetbe, az oxigén egy része pedig kilégzéssel a környezetbe vissza kerül.
A növények alapvetően szénraktárak! A Földön található kőolaj és szénkészletek nem jöttek volna létre, ha nincs fotoszintézis!
A levélállás
A fotoszintézis alapvetően a levelekben történik. Minél nagyobb a sugárzás, annál hatékonyabb a fotoszintézis. A besugárzás mennyisége függ a levél állásszögétől is. Mint fentebb írtam, kismértékben a növény is tudja állítani a levelek állását, de megfigyelhető egy állásszög változás a leveleknél. A lombozat felső levelei inkább felfelé állóak, az alsó levelei sokkal kevésbé.
Nagyobb lombozat esetében egyes növényeknél kialakulnak „fénylevelek” és „árnyéklevelek”, logikusan, elhelyezkedésük alapján. A fényleveleknek jobb a fotokémiai elektronszállító kapacitása, több a sztómája, jobb a légzési hányadosa, és még egy sor, általam teljesen ismeretlen paramétere. Tehát megfigyelhető egyféle „evolúciós praktikum” is a növényeknél. …ami, szerintem fantasztikus!
A levelek állásszöge. Mezőgazdasági növénytan
A lombtrágyázás
Arra már korábban rájöttem, hogy nem sok értelme van lombtrágyáznom, mert oly kicsi mennyiségben tudok kijuttatni tápanyagokat a növény számára, ami nem arányos a befektetett munkával és energiával. Az öntözővízzel nagyságrendekkel több (például) tápanyagot tudunk kijuttatni. Ezt a gondolatomat pár évvel ezelőtt mentorom, T. Pali bácsi is megerősítette. Azt mondta: A lombtrágyázás valójában a kertésznek használ, mert megnyugtatja, hogy mindent elkövetett. A növény számára plusz tápanyagot makroelemek esetében teljesen fölösleges ezzel a módszerrel kijuttatni, talán (talán!) mikorelemeket meg lehet próbálni kis-, és átmeneti eredménnyel.
De hogyan is kerül be a növény szervezetébe a levélen lévő anyag?
Egy különleges, aktív, energiát igénylő transzportálási módszerrel! A levél membránra került szilárd részecskét, vagy folyadékcseppecskét a membrán körülzárja és bezsilipeli a sejtplazmába! (endocitózis)
Ugyanez történik kifelé, vagyis a benn termelődő „szemetet” (sejtkiválasztási anyagok) gyakorlatilag kizsilipeli a külső térbe! (exoticózis)
Ez is fantasztikus!
Transzportfolyamatok membránokban. Jacob-Jager-Ohmann: Botanikai kompendium
Létezik még passzív membrántranszport is, de itt van egy csomó feltétel, aminek végén talán bediffundál az anyag…. Az aktív sokkal izgalmasabb!
Bármilyen felületesen is mélyedünk bele most éppen a levél témakörébe, annyi érdekes és meghökkentő jelenség van, hogy sokszor elgondolkodom, lehet-e minden spontán kialakult véletlen? Nem tudom.
A levél, mint indikátor
A levéllemez elváltozásaiból tudunk következtetni különféle tápanyagellátási zavarról, gombás, baktériumos fertőzésről, ne adj’ Isten vírusos fertőzésről is. Ezeknek a jeleknek az ismerete fontos egy termesztő számára.
A képről olvashatóak a levélelváltozást okozó hiánytünetek nem is sorolnám fel ezeket, inkább arról ejtenék pár szót, hogy amikor ezeket a tüneteket látjuk, nem biztos, hogy valódi tápanyaghiányról beszélünk! Lehet, hogy valamilyen fiziológiai ok áll fenn, amiért például lila lesz a növény szára és levele. Alapesetben azt mondanánk: foszforhiány, hiszen ebben az esetben lesz lilás antocián elszíneződés a növényen, pedig lehet, hogy rengeteg foszfor van a talajban, de nem tudja a növény felvenni, mert ahhoz legalább +15 fok szükséges! Az alatt (hűvös időben) nem! Tehát nem valódi foszforhiányról beszélünk, hanem külső körülmény okozta hiánytünetről.
Ion antagonizmus
Az is gyakran előfordul, hogy – bár jót akarunk – össze-vissza keverünk tápanyagokat. Nem helyes! Bizonyos anyagok gátolják más anyagok felvételét! Ezt Ion antagonizmusnak nevezik. Az alábbi képen láthatjátok, mely anyagok kijuttatásánál kell erre odafigyelni. Természetesen már vannak olyan termékek, melyeknél részben megoldott a probléma, de például a kálcium kijuttatását azért tegyük mindig külön időpontra. Monoműtrágyáknál viszont nagy kapufát tudunk rúgni, ha nem vesszük ezt figyelembe
Esetenként torzul a levél. Felfelé, vagy lefelé kanalasodik. Felfelé kanalasodás lehet akár kálium mérgezés is, a lefelé kanalasodás (ha nincs rajta pl. levéltetű) valamilyen rossz élettani körülmény is okozhatja!
A lényeg, hogy változtassunk! Változtassunk a körülményeken, a technológián, …valamit tegyünk!
Tehát legyünk mindig alaposak a diagnózis felállításában, ne szaladjunk azonnal permetezőért vagy műtrágyáért!
Napégés. Hirtelen erős, direkt napsugárzás okozza. Ki fogják nőni.
Látjátok, így is, hogy minden témát csak felületesen érintünk, kezd nagyon hosszú lenni az írás.
Aki eddig eljutott az olvasásban, az egye meg a chililevelet!
Igen! A chili növény levelét meg lehet enni!
…jó, tudom, bárminek meg lehet enni a levelét, de következmények nélkül megteheted ebben az esetben! Tovább megyek, elsősorban a távol keleten egész évben elérhető a piacokon a chililevél.
Vannak konyhák, ahol zöld curry pasztához, mint ételfestéket használják, de például fokhagymásan igazi csemege!
Itt egy recept:
Fokhagymás chililevél
Elkészítési idő:5 perc Főzési idő:5 perc
Hozzávalók
- 14 uncia chili levél (400 g)
- 3 evőkanál olaj
- 5 gerezd fokhagyma
- 1 evőkanál friss chili (elhagyható)
- 1/4 teáskanál cukor
- só ízlés szerint
Elkészítés
A chili leveleket alaposan megmossuk és lecsepegtetjük. Friss hajtásokat is tehetünk hozzá.
Két gerezd fokhagymát zúzzunk össze. A többi fokhagyma gerezdet durvára aprítjuk. Ha használ a chilit, szeletelje fel. Erős lángon felhevítjük a wokot, hozzáadjuk az olajat, majd a két gerezd összetört fokhagymát és a chilit (ha használunk). Néhány másodpercig kevergetve pirítjuk, amíg a fokhagyma aromája fel nem száll. Egyszerre adjuk hozzá az összes zöldséget.
Adjunk hozzá 1/2 teáskanál sót, cukrot, és kevergetve pirítsuk addig, amíg a zöldségek kissé megfonnyadnak. Adjuk hozzá az apróra vágott fokhagymát, keverjük össze, és fedjük le.
Lassú tűzön főzzük 1-2 percig, vagy amíg a zöldségek teljesen megfonnyadnak és a fokhagyma megpuhul. Sózzuk ízlés szerint. Forrón tálaljuk.
Nincs mindig friss chilileveled, de nyáron gondoskodhatsz a téli fűszereidről, csak gyűjts tetszőleges mennyiségű friss levelet, szárítsd meg és durvára törd össze.
Mindent összevetve, ha meglátunk egy chilinövényt, annyira nyilvánvalónak tűnik, hogy van levele, ott és úgy létezik, ahogy látjuk, …figyelmünk legtöbbször a termésére irányul csupán. Ez is egy komplex rendszer, levél nélkül nincs sem növényünk, de nincs szorosan vett élet sem!
Köszönöm, hogy végigolvastad!
Ha bármi csípősre lenne szükséged, webáruházunkban széles kínálatból válogathatsz! Katt ide!
Minden jog fenntartva, a nem jelölt fotók a szerző tulajdona.
